Jardín, Kolumbia
Imádtam ezt a kis várost. Sajnálom, hogy csak kevesebb mint egy napot adtam magamnak itt, de most, hogy már megvan a visszajegyem, hirtelen tényezővé vált az idő.
Jardín Medellíntől délre található és egy három órás buszutat kell túlélni hozzá, ami elképesztően magas és meredek hegyek között kanyarog. Most már tudom, hogy ez semmi sem volt a Jardín-Riosucio úthoz képest. A környéken mindenütt kávéültetvényeket látni, amit csak helyenként vált fel egy-két banánültetvény vagy erdő. Szerintem a kávénak köszönhetően egészen gazdag település benyomását kelti, a város közepén található Katedrálist milliós európai nagyvárosok is megirigyelnék. Az épületek is mind jó állapotban vannak, szépek és színesek.
Szombat délután érkeztem meg a polgármester választási hajrá közepette. Gondolom ennek köszönhető az élénk a hangulat. Szombat este a “kékek” tartották a bulit. Vasárnap 11 körül a narancssárgák verték fel a várost, aztán nem sokkal később megjöttek a fehérek is egészen őrült hangulatot teremtve a város főterén. Azt mondjuk vicces volt nézni, hogy a felvonuláson még százak kísérték a jelöltet, a beszédeken már csak 20-30 ember álldogált.
Tényleg nagyon kicsi ez a város mégis elképesztően sok étterem, bár, hotelek és hostelek vannak a központban. Külföldi turistát viszont nem nagyon láttam, ami azért meglepő, mert az útikönyvekbe már pár éve belekerült ez a hely is.
Odafelé egyébként, majdnem leugrottam a buszról egy megállóval előbb, Andes-ben, mert annyira megtetszett az élettel teli főtere, de sajnos nincs minden településre idő. Jardínra sem volt sok.
Reggel elmentem futni egyet. Eredetileg az volt a tervem, hogy a város utcáit fedezem fel így, de megláttam egy a városból kifelé vezető utat, ami egy kávéültetvényre vitt és inkább ezt választottam. Csak abból a szempontból volt rossz választás, hogy így többet foglalkoztam a fotózgatással mint a futással. Egy gyors zuhany után el is köszöntem a hosteltől, mert hosszú utazást terveztem mára, de csak kettőkor indult a következő busz így üldögéltem még a városközpontban és megebédeltem egy szuper olcsó és szuper jó helyen, amit még előző este fedeztem fel. Kb. 600 Ft-ból laktam jól mindkét alkalommal.
A Riosucioba induló busz az igazából egy teherautó volt, amire sűrű sorokban tettek üléseket. A semmi közepén a világ felett kb ezer méterrel haladtunk egy sáros földúton mégis km-enként szálltak le és fel az emberek, egy bizonyos ponton mikor már nem volt több hely, valaki a tetőre is felmászott. Izgalmas út volt.
Abban biztos voltam hogy Salentoig ma már nem jutok el és nyitott lettem volna arra is, hogy Riosucioban éjszakázom, de gyors internetes keresésemmel nem sikerült hostelt találnom. Ezért most már Pereirába tartok egy sokkal európaibb buszon. Kicsit későn fogok így lefeküdni, de legalább holnapra kevesebb marad az útból.
Sandor Tokesi, Cali, 22.10.2021
