Buszozás Bogotából Medellinbe

Elbúcsúztam Bogotától és úton vagyok Medellínbe. A kényelmes másfél órás repülő út helyett a 10 órás buszutat választottam. Kizárólag azért, hogy ilyen képeket tudjak küldeni nektek. ;)

A szép kilátásra számítottam, arra viszont nem, hogy ennyire döcögős lesz az utunk. 30-40 km/h-val haladunk élesebbnél élesebb szerpentineken. Kb. 15-en vagyunk a buszon, de abból már hárman behánytak én még egyelőre jól bírom, de még az út felénél sem járunk. Az időnek mondjuk már letelt a fele. Nem tudom mikor kezdjek el aggódni, hogy nem érek oda a Hostel zárásáig.

A busz amúgy egész jó, tágas, kényelmes, igaz a wifi nem működik, de térerő sincsen általában.

Már negyed órája el kellett volna indulnunk mikor a sofőrök elkezdték a névsorolvasást. MAjd mikor kiderült, hogy valaki hiányzik, akkor vártunk még vagy 10 percet. Itt nem izgulják túl ezt a menetrend dolgot én persze itt voltam egy órával előbb, mert azt írták a jegyre...

Az egyik legfurább dolog, hogy a buszvezető időnként felenged árusokat a buszra akiktől aztán angyon sokan vesznek is ezt-azt. Én is megkívántam a sültcsirkét Arepával úgyhogy vettem is egyet 500 Ft-ért. Finom volt, bőven megérte a pénzét.

(12 órával később)

Végül csak két órát késtünk, még időben ideértem a hostelbe. Mikor megérkeztem egyből elkezdtünk beszélgetni a recepciós csajjal és két sráccal. Kérdezték mi a tervem estére. Mondtam hogy alvás, de aztán úgy alakult, hogy a medellíni északában kötöttem ki.