Mindig is nyomasztó volt híreket olvasni, de ez az elmúlt időszakban mintha kezdene egy elviselhetetlen szintet megüti. Háború. Klímaváltozás. Infláció. Orbánék f***ságai. Árstopp. Extra szuper rezsicsökkentés. Katás csalók helyretétele. Ne is reménykedj, ez most egy darabig jobb nem lesz.
Csomagoljunk inkább össze!

Elmenekülni az apokalipszis elől, Part I.: Argentína

Rögtön egy rossz hírrel kezdeném: Hatalomittas és korrupt politikusok itt is vannak, viszont ha mindentől minél messzebb akarsz kerülni, akkor nagyon kevés ennél jobb hely van. Csak Csendes-óceáni szigetek vagy Új-Zéland rúghat labdába.

Unortodox gazdaságpolitikában viszont még minket is lepipálnak. Meglepő ugye? Pedig így van. Még nálunk is jobban értenek hozzá, hogy hogyan kell folyamatosan leértékelni egy devizát úgy hogy az emberek ne vegyék észre hogy hétről-hétre kevesebb pénzük van. Rezsicsökkentésben is nagy a királyok. Benzin, gáz, villany, minden olcsóbb a környező országokhoz viszonyítva.

Ha ez még nem vette el a kedvedet nézzük pontról-pontra hogy mit nyújthat nekünk ez az ország.

Abból a szempontból is jó nekünk Argentína, hogy kulturálisan talán ők állnak hozzánk a legközelebb Dél-Amerikában. A lakosság itt rendelkezik a legnagyobb arányban Európai felmenőkkel és ők is jól szoktak teljesíteni a legszomorúbb és legpesszimistább országok listáján.

Trianon miatt máig apátiában élő honfitársaink fél perc alatt meg fogják találni a közös hangnemet az argentinokkal. Az ő nemzeti targédiájukat Falkland-szigetekért vívott háborúnak hívják. Illetve, ahogy argentínul: Las Malvinas. Logikus lenne, hogy a szigetek Argentínához tartozzanak a közelség miatt, de a britek stratégiai okokból máshogy gondolták és a háborút az argentinok elveszítették a kietlen alig pár száz ember által lakott szigetekért vívott csatát.

Következő hasonlóság, hogy ők is utálják a szomszédjaikat. Chilével örök idők óta területi nézet eltéréseik vannak, de a szöget a kapcsolatuk koporsójába azzal ütötték be a chileiek, hogy Nagy Britannia mellé álltak a Las Malvinas-ért vívott csatában. Argentína Mind Bolíviától mind pedig Paraguaytól szerzett háborúk révén területeket, de ezen sebeket az idő már többnyire befedte és ha az emberek még éreznek is keserűséget a politikai kapcsolatokra már nincsen hatással. Amiatt is panaszkodnak az argentinok, hogy nekik nem jut semmi a Paraná folyón felépített Itaipu gát által megtermelt erőműből. A Brazilokkal pedig alaposan megromlott a viszony Bolsonaro színrelépése miatt is.

Ez éghajlat abszolút plusz pont. Bármilyen klímát is kedvelsz. Itt megtalálod.

Egészen délen tundra. Kicsit kellemetlen az állandó sarkvidéki szelek miatt, de a nyár egészen elviselhető, sok napsütéssel, de gyakran esik is, néha havazik. A tél persze hosszú és sötét, de ezt be lehet vállalni azért a kellemes tudatért cserébe, hogy 1500 km-es körzetedben összesen alig több mint 1 millió ember él. Ez a kis kör majdnem megegyezik Ausztrália területével. Jó persze úgy könnyű, hogy belelóg Antarktisz, meg nagy része óceán, de akkor is.

Észak felé megérkezünk Patagóniába, Santa Cruz tartományba. Itt hatalmas sivár, hideg sivatag, terül el, és csak az Andok hegyei között találunk élhetőbb erdős vidékeket. Azok viszont nagyon gyönyörűek. Az Argentinok szerencsére egy fokkal jobban értenek a környezet védelemhez mint Orbánék, így ezek a gyönyörű erdők szinte kivétel nélkül védett területek. Nem hogy emberek nem élhetnek itt, de semmilyen mezőgazdasági tevékenység nincsen még erdőgazdálkodás sem. Ezért hát itt lakni nem nagyon fogsz, de túrázni nagyon szuper.

Még tovább haladva észak felé a felállás hasonló. Chubut és Rio Negro és Neuquén tartományokban hatalmas sivatagok mellett, keskeny, varázslatos erdősáv terül el az Andok lábainál. Itt egyre több település bújik meg a hegyek között. A nyarak már hosszabbak és melegebbek. Ha a Magyar klímához hasonlatosat keresel és minimalizálni akarod a szomszédaid számát, akkor valahol itt van az arany középút számodra. Vannak még települések az Atlanti-óceán partján is, de ott száraz és hideg a klíma, személy szerint engem nem vonzanak.

Tovább közelítve az Egyenlítő felé a hírhedt Pampákon találjuk magunkat. La Pampa, Buenos Aires, San Luis és Cordoba tartományok voltaképpen egy méretes, összefüggő marhalegelőt alkotnak. Hellyel-közzel nagyjából 10 Magyarországnyi területet elfoglalva, amit csak szórványosan szakítanak meg szántóföldek, tavak, erdők, települések. Az időjárás itt is jónak mondható európai mércével. Kicsit párásabb, melegebb a nyár és kicsit enyhébb a tél.

Mendoza és San Juan tartományokat forró sivatag borítaná, de az Andokból lefelé igyekvő folyókat felhasználva élhető vidékké alakította az ember. Klímája tehát egész évben száraz nyáron meleg, télen hűvös.

Innen még egy kicsit északabbra vándorolva megérkezünk a 3-4 ezer méter magasan fekvő hideg, és kietlen sivatagok világába. La Rioja, Catamarca, Salta és Jujuy tartományok osztozkodnak ezen a nem túl barátságos vidéken. Mind a 4 tartománynak van azonban sokkal élhetőbb területe is. A hegyvidék és a síkság találkozásánál, csapadékosabb és enyhébb időjárású völgyek sora nyújt menedéket az embereknek. Ezen a vidéken vannak a legkiterjedtebb erdőségek Argentínában és ezek hasonlítanak a leginkább középeurópai társaikhoz. Műholdképeket nézegetve, úgy tűnik, ezt a tájat már sokan felfedezték maguknak. Gombamód szaporodnak a területen a kacsalábon forgó, úszómedencés paloták. Ide sorolnám még Tucumán tartományt is, de Tucumánnak a sivatagokból már nem jutott, csak a zöld erdőségekből.

A felsorolás végére pedig a Paraná-alföld végeláthatatlan síkságai maradtak, az ország északi, északkeleti részéről, ahol párás, meleg szubtrópusi klíma uralkodik. Pont olyan mint a Pampa, csak itt pálmafák alatt hűsölnek a tehenek. Egy picit lóg csak ki közülük Misiones, ahol a magasabb hegyeknek köszönhetően gyakoribb a csapadék és elviselhetőbb a hőség.

Nézzük a gazdaságot:

Kicsit több mint 100 éve Argentína a világ leggazdagabb országai közé tartozott. Özönlöttek az országba az Európai bevándorlók és velük együtt a tőke is. Buenos Aires világvárossá nőtte ki magát. A világ első városai között volt, amelyek metrót építettek. Figyelmetlen szemlélő, akár Párizzsal is összetéveszthette volna. Sajnos minden hiába. A fényes múltat lassú összeomlás követte. 7 államcsődön keresztül bugdácsolt el a 2020-as évekig az ország, amikor is újabb csődöt jósolnak nekik az elemzők.

Az országot járva viszont egyáltalán nem ilyen lesújtó a kép. Rendezettek a városaik, szép parkok vannak mindenütt. A közszolgáltatások mindenki számára elérhetőek és olcsóak. Jó és szintén nevetségesen olcsó a tömegközlekedés. (kb 60 Ft egy vonaljegy Buenos Airesben) Ingyenes az oktatás és az egészségügy. Van viszont egy 68%-os GDP arányos adósságuk (igen, nekünk nagyobb), amit folyamatos átütemezések mellett tudnak csak törleszteni.

Az Argentin Peso árfolyama az egyik központi szereplője a küzdelmüknek. Van egy hivatalos árfolyam, ami tulajdonképpen csak egy látszat. Folyamatos gyengülés mellett, de mesterségesen erősebb pozícióban tartják a Pesót, mint azt a piaci folyamatok engednék. Ennek eredménye, hogy a fekete piacon, kb kétszer annyiba kerül egy dollár mint hivatalosan. Hivatalos árfolyamon, persze csak korlátozott mennyiségben lehet devizát venni. Az Argentinok külföldi költéseket pedig durva extra-adóval sújtják. Így hozzák tehát össze az “erős” pesót, amellyel könnyebben tudják törleszteni az adósságaikat. Az exportot viszont jelentősen visszaveti, mert így kívülről minden kétszer olyan drágának tűnik a hivatalos árfolyamon számolva mint valójában lenne.

Ebből kiindulva viszonylag zárt a gazdasága és sok tekintetben önellátó is. A GDP 30% köthető nemzetközi kereskedelemhez miközben Magyarországon ez a szám például 80%. Viszont ők könnyen megtehetik, mert élelmiszerből önellátóak és kőolajuk is van elegendő.

Az alföldjeik a világ legjobb termőterületei közé tartoznak, búzát, kuikoricát, napraforgót és szóját is nagy mennyiségben termelnek. Mindezt amelett, hogy 14,5 millió szarvasmarha kérődzik a füves pusztáikon, de lámák is sokan vannak a hidegebb hegyes vidékeken. Kiváló borokat is termelnek és nem is keveset. Főleg Mendoza és San Juan környékén vannak a termőterületek. Engem meglepett, hogy 4-szer annyi bort állítanak elő mint Magyarország. A választék ezzel szemben nem túl nagy, de felesleges is válogatni. Malbecet kell inni és kész. Az sosem okozott csalódást. Mendoza környékén vannak még kiterjedt Mandula és Olívabogyó ültetvények is, ahogy a zöldség termelés is számottevő.

Olaj és földgáz is van bőven az országban, de jelenleg alig jut belőle exportra, mindenesetre önellátónak mondhatóak ebben a tekintetben. Szénhidrogén termelésben is Mendoza az egyik legjelentősebb. Ebben a kategóriában még Neuquén, Patagónia déli része és a Bolíviai határ környéke jelentős. Pont a napokban házalt az Uniónál az Argentín elnök az LNG-jükkel miközben a brazilok meg megveszik Oroszországtól. Csodálatos időket élünk 2022-ben. A szomszéddal összeveszel úgyhogy inkább veszel gázt a világ túlsó oldaláról az Oroszoktól, mert ők is összevesztek a szomszédjaikkal.

Elektromos áramot tekintve szintén önellátó az ország. Termelésünk elsősorban gáztüzelésű erőművekre támaszkodik, de van két kisebb Atomerőművük is, az egyik Buenos Aires a másik Pedig Cordoba közelében. Szél, víz és naperőművek csak apró szeletét képezik az ország energiamixének, pedig hatalmas kiaknázatlan lehetőségeik vannak mindegyik tekintetében.

Na és akkor térjünk a lényegre: Milyen feltételek mellett telepedhet le valaki Argentínában? Nos, nem kell hozzá sok minden. Első körben legyen útlevél, lakcímet igazoló okmány, vagy számla és büntetlen előélet. Ha ez meg van, akkor több opció közül is lehet választani. Lehetsz nyugdíjas, eltartott. Jöhetsz tanulni, vagy vállalkozni, de az is elég lehet, ha bemutatod, hogy milyen képesítéssel rendelkezel. Mindegyik esetben igazolni kell egy bizonyos szintű jövedelmet, vagy meglévő tőkét, de ezek a határok nem túl magasak.

A végére azért mégeyszer leírnám, hogy általában bárkit megkérdezek, mindenkinek rosszabb a véleménye Argentínáról mint nekem.

Források:
https://www.argentina.gob.ar/economia/energia/energia-electrica/estadisticas
https://www.argentina.gob.ar/economia/energia/energia-electrica/hidroelectrica/ hidroelectricidad-en-argentina-y-en-el-mundo
https://atalayar.com/en/content/alberto-fernandez-argentina-can-be-supplier-liquefied-gas-spain-and-distribute-it-europe
https://atalayar.com/en/content/argentinas-foreign-debt-falls-relation-gdp#:~:text=During%20the%20first%20quarter%20of,%2C%20reached%2080%25%20during%202021.
https://santandertrade.com/en/portal/analyse-markets/argentina/foreign-trade-in-figures?actualiser_id_banque=oui&id_banque=10#:~:text=The%20country's%20main%20exports%20include,%25)%2C%20electrical%20apparatus%20for%20line
https://www.statista.com/statistics/983012/catttle-number-heads-argentina/
https://winefolly.com/deep-dive/south-america-wine-regions-map/
https://www.statista.com/statistics/421076/volume-of-wine-produced-in-hungary/
https://www.statista.com/statistics/982390/wine-production-latin-america-country/